Földrajzi adottság és éghajlat

Hegykő Magyarország Észak-nyugati részén, a Kisalföldön, a Fertő-tó nádasokkal övezett déli partja felől emelkedő dombvonulat oldalán, és tetején helyezkedik el.

A Fertő medencéjét nyugatról a Lajta-, és a Rozália-hegység, valamint a Rust-Balfi-dombság keretezi, amely délen a Bozi-dombvidékben folytatódik. Ez utóbbi már igen alacsony dombság, kelet-délkelet felé pedig a medence nyitott.

A Fertőmenti-dombságtól nyugatra a Soproni-medencén túl már az Alpokaljához tartozó Soproni-hegység tömbjét találjuk, és tiszta időben az Alpok nyáron is hóval fedett keleti nyúlványai is látszanak (különösen a Schneeberg), amelyek a tóparttól alig 70 km-nyire kezdődnek.

A Fertő-tájon kis területen tehát megtalálhatóak az egymástól éghajlatában és élővilágában egyaránt jelentősen eltérő geográfiai és biogeográfiai elemek: a kontinentális, síksági sztyepptó; szubmediterrán dombság; a dealpin középhegység és a magashegység.

Ez a tájképi sokszínűség, a biodiverzitás igen kis területen megmutatkozó rendkívüli változatossága egész Európában egyedülálló.

Éghajlat

Hegykő éghajlatát alapvetően három fontos tényező határozza meg:

• a Kisalföldre jellemző kontinentális éghajlati viszonyok,

• az Alpok,

• és a Fertő-tó közelsége.

Az időjárás utóbbi kettőnek köszönhetően kevésbé szélsőséges, mint az az elsőből következne. A nyári nagy zivatarok, jégesők és a téli hófúvások, valamint az ezekből származó természeti katasztrófák gyakorlatilag teljesen elkerülik a falu térségét.

Tavasztól őszig sok napsütésnek örvendhetünk, a napsütéses órák száma eléri a 2000 órát évente. A csapadék évi mennyisége 650-700 mm körül alakul. Az uralkodó szélirány NY-i, ÉNY-i, erejét a közeli hegyek fékezik. A januári középhőmérséklet -2, a júliusi +22, az évi +10 Celsius-fok körül mozog.

 Vissza a főoldalra   Tovább Hegykő történelmére